Az én (leendő) biokertem

Nem tudom, miért nem színes... de az este biztoan az lesz. A kicsilányom még most is nevelgeti a napraforgó palántákat, amelyket a múltkori krtbaráton ültetett.

Link is van: www.wekerletelep.eu

Téli uzsonna a Meseházban, Paloznakon

Már 2010 nyarán csiripelték a verebek, hogy ősszel nyílik majd egy Meseterápiás Központ, méghozzá a világ első Meseterápiás Központja Paloznakon, Boldizsár Ildikó szakmai vezetésével. Ez a hír egy kötő-horgoló blogger tudomására jutott, aki gondolt egy szépet és meghirdette a Meseházba Meseszép Holmikat felhívást, és bizakodva várta, hogy sok szorgos, hozzá hasonlóan alkotni szerető lány, asszony csatlakozik majd ehhez a kezdeményezéshez. Hamarosan érkeztek madaras párnák, textiltárolók, kulcstartók, madarak... Majd néhány hónap elteltével megérkezett Colette levele, amiben azt írta, hogy ismeri már a Meseterápia című könyvet, hallott már a meseházról, de a felhívást csak jóval a meghirdetése után olvasta.

Colette másfél évvel ezelőtt hatvan asszony és lány közreműködésével megálmodott egy Barátság Takarót, ami végül meg is született, s az ő műhelyében várta sorsa beteljesülését. Boldizsár Ildikó őszinte lelkesedéssel és meghatottsággal fogadta a hírt arról, hogy a kézművesek a Barátság Takarót a Meseterápiás Központnak szeretnék ajándékozni.

Egy tél végi, napsütéses szombaton érkezett a kis küldöttség Paloznakra, hogy átadja az adományt. A központ csak előre megbeszélt, illetve ilyen ritka alkalmakkor látogatható, hiszen nem turistacsalogatónak, látványosságnak találták ki. De most természetesen Boldizsár Ildikó kivételt tett a kézművesekkel. Nagyon különleges, megrendítő élményben lehetett része azoknak, akik végül vállalkoztak az útra. A meseterapeuta friss süteménnyel, gőzölgő kávéval várt minket, de mindenkit jobban érdekelt a ház, a történet, hogy hogyan jött létre ez a csoda a Balaton partján. Ildikó vezetésével bejártuk a még szinte üres termeket, ahol minden, ami már a helyen van, biztos ízlésről árulkodik, és arról, hogy akik készítették, azok mind belefestették, -faragták, -hímezték azt a szívbéli kívánságukat, hogy azok a nehéz sorsú gyermekek, családok, akik felüdülést, életre szóló, útravaló meséket, szeretet, törődést kapnak majd itt, mind egy teljesebb élet reménységét vihessék magukkal.

A séta fénypontja mindannyiónk számára a január elsején megnyílt madárház volt, ahol csatlakozott hozzánk Madár, aki ornitológus, így természetesen mindent tud a szárnyas lakókról. Időközben azonban az is kiderült, hogy az emberekről és a mesékről is majdnem mindent tud. Nagy szeretettel, rajongással beszélt kis barátairól, akik közel százan, főleg trópusi madárfajok képviselői, benépesítik a röpdét. Itt olyasmire lenne nagy szükség, amit nem tudnak ügyes asszonyok megvarrni, megkötni: lehetőleg méretes zöldnövényekre, amelyek páradús, trópusi klímát biztosítanának az itt élő madárseregnek. Ha valakinek kinőtte a nappaliját egy pálma, vagy egyéb ok miatt meg kell válnia mértes növényeitől, értesítse Madárt a meseházban, ő érte megy... Az itt töltött egy órában megfigyelhettük a madarak hétköznapi életét: ettek, ittak, fészket építettek, fiókákat neveltek, udvaroltak, szerelmeskedtek, szomszédoltak és néha még velünk is szóba álltak. Ők apró tanítómesterek lesznek a gyermekek számára, hiszen nagyon sokat tanulhatnánk mi, emberek a madaraktól: a kapcsolódást, identitást, csodálatra méltó tájékozódási, együttműködési képességüket. Az délután estébe hajlott, amikor végül letelepedtünk, körbeültük a nagy asztalt, és jóízűt beszélgettünk még mindenféléről, ami a mesét szerető és varró, alkotó asszonyok friss barátságában fontosnak mutatkozott. Abban a megtiszteltetésben is részünk lehetett, hogy Madár meghatározott minket: ezüstcsőrű pintyként megtalálhatnánk a helyünket a madarak társadalmában. Ezek a pintyek igazán szorgosak, híresek kiváló együttműködési képességükről.

Felmerül a kérdés: lesz-e folytatás? Igen, hamarosan napvilágot lát az új felhívás: szükség van, lesz mesetarisznyákra, hogy minden ideérkező gyermek az itt töltött 10 nap alatt abba gyűjthesse a kincseket, amiket talál, kap: madártollakat, kavicsokat, virágszirmokat, rajzokat... Aki szeretne csatlakozni a szívvel, lélekkel alkotó adományozókhoz, vagy alapanyaggal, ötletekkel szeretne hozzájárulni a vállalkozás sikeréhez, kísérje figyelemmel Colette és a Kör-Kötő-Kör blogjait, hogy ne maradjon le a születő csodáról.
Köszönjük Ildikónak, hogy szeretettel fogadott bennünket, és talán kicsit jobb emberré lehettünk, nem utolsósorban a mesék változtatásra késztető ereje miatt, és az ő élettörténete is erre biztat mindenkit, aki megismerheti. Zárásként álljanak itt a köszönő levél sorai, amely ezúttal a hatvan foltvarró asszonynak szólt:

„A Meseterápia Alapítvány
nevében szeretném megköszönni a
BARÁTSÁG TAKARÓT
azoknak a lányoknak, asszonyoknak, akik szeretetüket, vidámságukat és életerejüket dolgozták bele a közös munkába, útravalóval látva el a hozzánk érkező gyerekeket. A takaró szimbólum lesz a Meseközpontban: alá fog férni valamennyit felnőtt és gyermek!
Boldizsár Ildikó
Paloznak, 2011. február 19."

Az Óperenciás Ház, téli naplementében fürödve

Ez az írásom a Meseutcában jelent meg. Kukkantsatok be oda is:

Téli uzsonna a Meseházban

Kékmadár is ott járt, olvassátok őt is:

Tegnap újra madár lettem

Családi Zöld Szomat, 2011 február

HOZD MAGADDAL A KEDVENC BÖGRÉDET!

A Zöldhajtás újra akcióban. Gyertek és alkossatok, egyetek, igyatok, beszélgessetek!

A program: Végig FAIR Trade büfé

15.00-17.00 Ablakszigetelési trénig – Szigeteld le magad az ablakaidat!

15.30-16.30 Vásároljunk könyvet vagy könyvtárba menjünk? Kerekasztal-beszélgetés a mai könyvtárhasználatról a FSZEK Üllői úti könyvtára munkatársainak részvételével. Ötletfal – Milyen legyen a Kós téri könyvtár?

16.30-17.00 Wekerlei kívánságfa felavatása és mese – Milyennek szeretnéd látni Wekerlét?

17.00-17.30 Ötletbörze, beszélgetés a „Tégy egy könyvet - végy egy könyvet” programról.

17.30-18.00 Uzsonna az Éléskamra Bio és Reform Étterem támogatásával

18.00-19.00 Tracey Wheatley élménybeszámolója a nicaraguai kakaoültetvényekről – Milyen az igazi forró csoki?

A rendezvény ideje alatt folyamatosan:

• „Zöld könyvek” kölcsönzése

• Gyereksarok – gyermekkönyvek, képeskönyvek

• Beiratkozási lehetőség a Wekerlei Családi Könyvtárba

• „Újratextil” – kézműves foglalkozás gyerekeknek és felnőtteknek: Hozd el kedvenc babádat, és varrjunk neki együtt ruhát! Könyvjelző és jegyzetfüzet készítés újrahasznosított papírból.

A szigetelési tréningen való részvételhez előzetes jelentkezés szükséges! wekerleszigeteles@gmail.com A szigetelési programot az NCA támogatja.

A Zöld szombatokat a Wekerlei Gyermekház és a Wekerlei Társaskör Egyesület Zöld Hajtás Klubja közösen szervezi.

A TAMOP – 3.2.4-09/1/KMR-2010-0010 projekt keretén belül megvalósuló program.

Helyszin:

Wekerlei Gyermekház, Petúr u.7

Hótalpakon, ezúttal nem Wekerlén

A családfő, egy Álmos utcai cimborával buszra szállt és meg sem állt Stuhleckig, hogy egy egynapos hótalpas túrát teljesítsen. Sikerült. Épségben visszakaptuk.

Wekerelén erre is több esély van

Lassú életet szeretünk élni, itt a mi kis falunkban. Ilyesmikről olvastam itt. Aztán majd jön némi személyes is, ha sort tudok rá keríteni...

Lassú város, lassú szeretők - hódít a Slow Life

Olvasni, hallgatni való a MESÉKRŐL

Káoszból rendet teremteni: meseterápia Beszélgetés Boldizsár Ildikóval.

2010. november 6. Kossuth Rádió, Smink nélkül, 16.32-től. Kerekes Vali Mese-kutatásáról

http://www.mr1-kossuth.hu/archivum/milyen-a-jo-mese.html

Wekerlei Esti Mesék

Minden csütörtökön 18 órától a Wekerlei Társaskörben (Kós Károly tér 10.)
A szünidőkben szünetel...

A szemfülesek már most, lapzárta előtt olvashatják a írást, amely a Wekerletelep című újságban fog megjelenni.

Mese, mese mátka… Wekerlei Esti Mesék, gyerekeknek

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy lelkes csapat, akik úgy gondolták, hogy fontos közösségi esemény lenne, ha hetente közös mesélésre, mesehallgatásra gyűlnének össze a kisgyermekes családok. Az elhatározást tett követte és ez a szép gondolat a mai napig, sőt szívből reméljük, hogy még sok-sok évig életben tartja a Társaskörben otthonra talált Wekerlei Esti Meséket, meséléseket.

Minden héten valami különleges meglepetés várja a gyerekeket, szüleiket. Diavetítés, bábszínház, papírszínház, rajzos dalolás, mesemondás. A mese után lehet rajzolni, színezni, almát majszolni vagy csak úgy ott lenni még egy kicsit. A mesék várnak benneteket, minden meseszerető családot, kisgyermeket. Nézzetek be hozzánk! Figyeljétek a plakátokat!

Néhányan a mesélők közül megosztották velünk hitvallásukat, élményeiket.

„A rajzos dalolás során rajzolunk – de nem rajzolni tanítunk; dalolunk – de nem éneket oktatunk. A versrajzdalokat varázspálcának szánjuk: útnak a Játékos Ember világába, amely gyermekeink igazi otthona, és ahol a felnőttek is igazi énjükkel találkozhatnak. A társas programokon nem is tartunk ezért „előadásokat”: igyekszünk elérni, hogy gyermekek és felnőttek magukat és egymást fedezzék fel, amíg együtt alkotnak. A WTE-ben volt az első ’igazi’ Rajzos dalos esténk, az esti mesék között. Szóval a wekerlei családok hozták-hívták világra ezt a Rajzos-dalolást. Köszönjük!!!” Katona Bori

„Kovácsné Mezőfi Krisztinának hívnak, 10 éve élek Wekerlén. Édesanyja vagyok két kislánynak, akik nagyon szeretik a meséket. Arra gondoltam, hogy Nekik is szívesen mesélek, vetítek diákat, akkor miért ne szereznék ezzel más gyermekeknek is örömet, hiszen szívesen teszem, így egy kicsit én is elkalandozok a mesék világában és egy kicsit újra gyerek lehetek.” Mezőfi Krisztina

„Érdekes, újszerű (habár több ezer éves) eszköz a papírszínház a mesemondók kezében, eszköztárában. Én magam megszerettem ezt a műfajt, szívesen veszem elő a varázsdobozt, amikor mesélni kezdek. Azonban mindig megtoldom a papírszínházi élményt egy-egy hagyományosan, élőszóban elmondott mesével, és kíváncsian, izgatottan, várakozassál figyelem a csillogó gyerekszemeket, hogy vajon hogyan fogadják az életre kelő meséket.” Gabi

„Én egy meghirdetett diavetítésre mentem a fiammal a Társaskörbe, amikor is nem jött el a vetítő és a szervező a helyszínen megkérdezte, hogy beugrana-e valaki, és én elvállaltam. Utána megkérdezte, hogy vállalnék-e ilyet máskor is, én igent mondtam, mivel megtetszett a dolog. Inkább itt legyen a gyerek, mint otthon a számítógépért kuncsorogjon. A többi mesélőt is nagyon szeretjük, változatos kikapcsolódás a mindennapokból. Jó időben ott a játszótér is, esti mese előtt vagy után remek időtöltés.” Keindl Mónika

Palya Bea énekelt

...tegnap a MÜPÁban, holnap Mexikóban áztatja majd a lábát a tengerben. négy hónapig

Meséli, hogy a barátaival beszélgettek a mesékről. Vajon van-e és ha igen, milyen hatással vannak ránk azok a mesék, amiket gyerekkorunkban szerettünk, sokat hallgattunk, sokat meséltek nekünk. Neki az anyukája mindig, amikor mellé bújt, a Kisgömböcöt mesélte, s a "Ham, ham..." volt mindig a legjobb. -Lehet, hogy ezért nem tudok betelni, ezért kell mindig, minden, ham, ham... jó lesz vigyázni, mert a Gömböc a végén..."

Bea sokat nevetett, táncolt, mesélt (szegény sok külföldi...), én sírtam (...az örömtől, a megrendültségtől, a szépségtől?).

Drámai volt, lélekemelő, lélekkísérő, vidám, szomorú, megrendítő, sodró... sok-sok szeretet benne, munka, keresés, éhség, szomjúság. ...és még nem mondtam el mindent.

2010.10.27. MÜPA - Fotelos koncert Itt képek vannak.

Nagy utazás... pedig már sokszor hallottam, sokféle emberek énekelték, de ez most nagyon...

9 éves a CSODACERUZA

Ezt is megértük...

Én sok-sok éve előfizetője vagyok a Csodaceruza újságnak és mindenkinek szívből tudom ajánlani, hogy csatlakozzon ehhez a Klubhoz.

A meghívó a zsúrra:

9 éves a Csodaceruza

Születésnapi lapszámbemutató 2010. október 30., 11.00, Írók Boltja (1061 Budapest, Andrássy út 45.) Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a Csodaceruza születésnapi rendezvényére. A Csodaceruzát bemutatja Boldizsár Ildikó. Vendégek a szerzők.

Én lehet, hogy nem leszek ott, de jó lenne, ha valaki gondolna rám... Egerben tájfutó verseny lesz, és oda kell követnem a családomat.


Ez az (egyik) kedvenc borítom, a 30. szám.
Régieket is meg lehet rendelni... Itt: Csodaceruza folyóirat, régi számok