A következő címkéjű bejegyzések mutatása: barátok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: barátok. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. szeptember 3., csütörtök

Kedves barátunk körbeutazta Európát

...s ezeket e képeslapokat küldte.


Salzburg


Stockholm, reggel


Koppenhága


Fény és árnyék


Prága

Idegen tollakkal ékeskedni... ezekkel muszáj.
Kiitos ja terve, Dash!

2009. május 11., hétfő

Búcsúpartik szezonja

Hát ez is eljött. Beindult a búcsúpartik szezonja, ami sok finom vacsorát, jó beszélgetéseket jelent. Sajnos persze azt is, hogy kedves, újonnan szerzett barátaink elrepülnek a szélrózsa minden irányába... De majd meg lehet őket látogatni. Voltunk kínai vacsorán, itt kuktáskodtam is és volt szerencsém ellesni néhány trükköt, ötletet. (Ja, és fiam elvesztette 5. fogát...) Tamás kivételével mindannyian pálcikával ettünk.



















Majd következett a litván vega vacsora. (A képeket a lámyom készítette.) Ezen a héten várható még a második görög grill parti.



















A srácok már otthon is pálcikával esznek, nem csak a kínai vacsorát, hanem pl. a krumplit is. Ilyen ügyesen... Hanga technikája egyedülálló!
























2009. március 18., szerda

Mi így ünnepeltük Március 15-dikét...

Hagyományteremtő Gulyás partival ünnepeltük idén március idusát. Majdnem minden vendég (kínai, görög, finn, magyar, gyerek, felnőtt) saját készítésű, papír kokárdát viselt, s mindenki degeszre ette magát gulyással, palacsintával, túrógombóccal, töltött szőlőlevéllel, czazikival (ezt hogy írják?), almáslepénnyel. Persze nem mindent én készítettem, hála a lelkes vendégseregnek... Folyt a finn sör és a narancslé. Azóta is mindenki emlegeti... Persze a póker sem maradhatott le, Tamás rövid oktatás után levezényelte a játékot, amit Santeri, finn barátunk ( a gitárnál) nyert meg. Amúgy ő segít engem egy kicsit eligazodni a finn nyelv rejtelmei között. (Ezt úgy hívják itt, hogy Each One Teach One, kétszemélyes nyelvkurzus, 2 kreditért. Elég jó találmány.)






























2009. február 25., szerda

Ladun maja

Barátainkkal kikocsiztunk a közeli hegyekbe, egy mesebeli sifutóparadicsomba.















Ahogy ígértem, íme az idilli kolbász-sütögetés.





























Az ember megveszi a kolbászkát (makkara) a kis kalyibában, feltűzi egy nyársra és a kandallóban, a parázs felett ropogósra süti. Igazi finn életérzés... Ettünk utána munki-t is, ami pont olyan, mint nálunk a farsangi fánk. Az egész hely nonprofit, önkéntes természetbarátok üzemeltetik.

De ezt csak úgy mellékesen meséltem el, a fő attrakció a sífutás volt, amit mindannyian kipróbáltunk. Domának egy fantasztikus, méretre épp neki való lesiklópályát is találtunk, ahol az ugratást is gyakorolhatta és gyakorolta is. Még a fejét is jól beütütte...

Én nem merészkedtem az erdőbe, ugyanis még a le és fel nem annyira nekem való, hanem a tó jegén köröztem egy darabig (ami köztudottan vízszintes), szikrázó napsütésben. Kiderült, sífutni is tudok...















Doma gyakran hagyta el a járt utat, járatlanért.




















Itt mindanyian látszunk, igaz nekem csak az árnyékom.















A tavi körpálya után a többiek bevették magukat az erdőbe, s végigjárták a PIKKUKAKKONEN névre hallgató pályát. (Ez itt egy fogalom... Azt jelenti: kicsi ketteske. Azonos néven fut a tévében minden hétköznap 5-6-ig egy nagyon színvonalos, nagymúltú gyerekműsor, amit minden gyerek imád nézni, ebbe a mieink beletartoznak. Igen jó nyelvgyakorlás.) Hanga is ígéretes sífutó tehetség, simán legyűrte az újabb 1,5 km-t, csak közben szétesett az egyik léce, így Findusz-technikával fejezte be a távot. Ugye mindenki tudja, miről beszélek...




















2009. február 19., csütörtök

HÓHanga, HÓDoma

Aki azt hisz, hogy Hógyermekiem itt álldogálnak a messzi északon, nagyot téved! Nem győzünk örülgetni annak, hogy Málna, otthon maradt kedves barátunk, elkészítette családunkat hóból, s ha még nem volt olvadás és vandalizmus, akkor akárki megtekinthet minket (HÓmagunkat) a Kós Károly téren. Nekem képem is van róla, de ide feltenni, sajna, nem tudom. De ti csak higgyétek el!

Köszönjük Málna! Köszönjük Zsuzsi! Igazán megmelengettétek a szíveinket...

2009. február 1., vasárnap

Finn cvekkerek és finn vendégségek

(Főleg) Nikinek: azért cvekkereket a finn háziasszonyok is cipelnek, én éppen a Hosszú utcán (PITKÄKATU) ballagok (épp összefutottam szánkozó családommal), -15 fokban és ragyogó, szikrázó napsütésben, hatalmas hókupacok között szlalomozva.




















Szombaton vendégségben voltunk Tamás kollegáinál, akik megszevezték, kitalálták Tamás kutatói állását. Egy gyönyörű házban laknak, a hegyoldalban, két tó között. Hamisítatlan skandináv desing és harmónia. Amikor odaértünk, mécsesek sora kísért minket a bejáratig, s akárhol kikukkantottunk az ablakon, mindenütt mécsesek lobogtak. Vendéglátás mesterfokon...




















A menü Hanga nagy örömére hal és krumpli volt (kala ja peruna, talán még emlékeztek!), amihez a felnőttek száraz vörösbort ihattak, ami sajnos nem finn ( ilyen nem létezik igazán jó), hanem olasz volt. A finn bor mindenféle bogyókból (berries) készül, mint a Koskenkorva, és igen édes, desszertbor. Az előétel egy elegáns rénszarvassonkával töltött finom kosárka, a desszert pedig csokoládé mousse volt, tejszínhabbal. Mindenki igazán elégedett volt, vendéglátóink kitettek magukért. Hihetetlen eleganciával és nyugalommal szemlélték, ahogy a gyerekek felfedezték és birtokba vették a hatalmas tereket, s árulkodó ujjlenyomatokat hagytak minden lehetséges üvegfelületen.















Egy csendélet a könyvtárszobából. Maarit a tőlünk kapott angol nyelvű Harmonia Caelesteis-t olvassa, már lassan túl van a felén és alig bírja letenni. Rendszeresen felolvassa Essa-nak kedvenc részeit. Azt hiszem jó választás volt, hogy egy üveg tokaji helyett kendvenc szerzőm remekművével leptük meg barátainkat. Csak reméltem, de igazán nem hittem benne, hogy ennyire átjön Esterházy az angol fordításon kereszetül egy finn matematikusnak (matematikusnőnek!).















Ma, vasárnap, pedig bablevest ebédelhettünk humusszal két emelettel feljebb, kedves szomszédainknál és egy újabb jyvaskyla-i magyar fiúval ismerkedhettünk meg.

2009. január 25., vasárnap

Nemzetközivé lesz holnapra a világ...










Ma megint egy évvel öregebb, 41 éves lettem... Volt minden: gulyás, palacsinta, csokitorta, vendégek, ajándékok, rózsaszál...










Szombaton tutorunk, Ulrika is vendégül látott minket, akik a gondjaira lettünk bízva. Sorban: Finnország (ő Ulrika), Hollandia (2x), Mexikó...










...Magyarország, Kína, Dél-Korea is képviseltette magát.













Itt Hanga bemutatja, milyen sapkát hordanak a dél-koreai újságíró hallgatók...