Nem sikerült - egyenlőre - kinyomozni, hogy pontosan miért is tegnap éjjel ünnepelték a 22-dikei ünnepet, de tény az, hogy a tüzeket (bonfire) tegnap gyújtották és tény, hogy az egész város teljesen kiürült és a finn családok a nyárilakjaikba vonultak vissza. Állítólag majd egész júliusban ez lesz a helyzet, de ezt mi már nem láthatjuk a saját szemünkkel...
Leballagtunk ill. lekerekeztünk a Tuomiojärvihez (järvi: tó, egy bizonyos méret felett, ha kisebb lenne, akkor lämpi lenne) és kivártuk a sorunkat, hogy csónakkal átvigyenek minket a szigetre. Ez a sziget amúgy egyházi fentartású, az egyházközség tagjai üzemeltetik, ők szállítják pl. a látogatókat. Minden órában indulnak csónakok és oda-vissza elszállítják az utasokat. A szigeten paradicsomi állapotok, nem lehet dohányozni, alkoholt fogyasztani. Van azonban szauna, ahonnan egyenesen a tóba lehet ereszkedni. Már láttunk a szigetet sokszor, de még soha nem szálltunk partra.
Megérkezett a csónakos, s mentőmellényekbe bújva beszálltunk.
A szigeten természetesen makkkarát (kolbászka) is sütegettek, amihez mi is csatlakoztunk.
Vannak pecabotok és mindenki kiáshatja saját gilisztáját, amivel azután horgászhat. Ez főleg a gyerekeknek nagy élmény. Ez itt a kukac-hely / matopaikka.
A szaunából kiszaladók egészséges arányban keveredtek az időjárásnak megfelelően öltözötekkel. A levegő 15, a víz 14 fokos.
Csónakot, kanut lehet elkötni, legfeljebb egy órára. Mi is elmentünk csónakázni. Hanga hihetetlen kitartással evezett, nem csak a fénykép miatt...
Van még a szigeten golgota, szabadtéri templom, teke, lengő tenisz, szauna, függőágy, számtalan grillsütő-hely.
Aztán 10 órakor meggyújtottak a tüzet, ill. tüzeket, mert a közeli szigeteken is fellángoltak a fahasábok...
Itt a távolban is lobog egy máglya. A pontos idő 23 óra.
Bővebben még itt is olvashattok a Johannus napról:
