A finn meterológiai szolgálat már napokkal ezelőtt jelezte, és hiába reménykedtünk, nem tévedtek, beütött a katasztrófa: fagypont fölé került a hőmérséklet, sőt eső is esett. Mindez persze nem olyan szép, ezért inkább korábbi képeket mutogatok.
Tegnap még így nézett ki az utcánk, ha a kapunkon kilépve jobbra néztünk.
És így, ha balra.
Ezt pedig majd májusban fogjuk látni, ha balra nézünk:
Így pedig a tó egy kis része fog kinézni május végén este 9-10 óra felé.
Addig viszont szegény Hangának ilyen sötétben kell síelnie, ha nem megyünk ki elég korán a dombunkra.
Hogy mi az a furcsa maszat a kép jobb felső sarkában, nem tudom, ha valaki megfejti, akár jutalmat is kaphat.
A kép jobb alsó sarkában viszont tudom, hogy mi látszik: a vadonatúj sífutólécem, amellyel szombaton körbesiklottam a dombot. Még a vízszintesen, lefelé és felfelé vannak gondjaim, de majdcsak belejövök.
Talán első bejegyzésnek ennyi is megteszi.
Nahát, már épp akartam is kérdezni, hogy nem lesz-e blog...
VálaszTörlésAndris
Hahó!
VálaszTörlésEzt a sífutást borzasztóan irigylem!!!
Megvolt egyébként nálunk is a hétvégi marathoni korcsolyázás a Velencei tavon!(négy és fél óra a jégen közel 2000 honfitársunk társaságában) Mégsem voltak annyira zavaróak, mivel a teljes tavon összefüggő tükörsíma, hómentes 13 cm vastag jég van (és végig szólt az Edda, amit külön díjaztunk) Ja és fakutyáztunk, ha már a miénket kénytelenek voltunk otthon hagyni!
Egyébként klassz a blog!
Én csak annyit tudok finnül, hogy ükszi-kakszi, de igazán szégyenlem, hogy pont ezt. Puszi nektek: Niki és a fiúk
A maszat az a saját leheleted...Gabi
VálaszTörlésLúdvérc, mi más?
VálaszTörlés