Egy viccel kezdeném, aki nem szereti a vicceket, az ugorja át. Finn barátainktól hallottuk, ebéd közben. Íme: A még közösen vándorló finn-ugorok elértek egy útkereszteződéshez, ahol az egyik irányba, délre, tábla mutatott: MELEG. Akik tudtak olvasni, arra mentek, akik nem tudtak olvasni, azok északra mentek, ők lettek a finnek. Khm...
Kedden egész nap esett a hó, nagyon szép, mesebeli látvány az egész város, a befagyott tó a hótakaróval. Apró intermezzó zavarta meg örömünket, amikor éjjel arra ébredtünk, hogy talán bontják a házat, de nem, szorgos hókotró forgolódott lutheránus buzgalommal az ablakunk alatt, s hajnali 3-ra már be is fejezte a munkát az udvaron. Mi pedig aludtunk tovább. Néhány képet mellékelek a havas városról.
Doma, Hanga és Tamás lementek a tóra korcsolyázni a frissen beszerzett korikkal. Majdnem sikerült körbejárniuk az egészet. Ennyire elfáradtak...
Megkapták a gyerekek az első finn ábécés könyvüket, lehet keresni a nyelvrokonság bizonyítékait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése