„Most elmondom, hogyan születnek a tündérek. A tündérek úgy születnek, hogy minden hetvenhetedik esztendőben, tavaszi reggelen, mikor az erdők alján illatozik a medvehagyma, a szerelmes tündérfiúk meg a szerelmes tündérlányok kirepülnek a tisztásokra, átkarolják egymást és csókolózni kezdenek szépen. Na, erre aztán minden hetvenhetedik esztendőben gyönyörű szappanbuborékok szoktak hullani az égből - ezekben a szappanbuborékokban érkeznek a világra a tündérgyerekek. Hogy ki a csuda eregeti őket, a Jóisten vagy valaki más, azt senki se tudja. Én is már csak arra emlékszem, hogy javában szállingózok lefelé az égből, és a többi testvéreimmel együtt próbálok megkapaszkodni szépséges tündéranyám hajában vagy szépséges tündérapám fülében. Mert amelyik tündérgyerek megkapaszkodni nem tud, az bizony a földre hullik, éhes rókák fellefetyelik, csípős hangyák össze-vissza másszák, butácska őzikék halálra tapossák és vége az életének.”
A SÖTÉTBEN LÁTÓ TÜNDÉR (Ha idekattintasz, letöltheted a mesét!)
Kritika "...és megkérdeztem tündéranyámat: - Anyácskám, miből áll egy Sötétben Látó Tündér tudománya? Tündéranyám pedig így válaszolt: - Bíztatnia kell azokat, akik félnek az éjszakától, bíztatnia kell azokat, akik félnek a semmit-se-tudástól, és bíztatnia kell azokat, akik félnek a meghalástól." Mindenki nézze meg! Mi már sokszor láttuk, és még fogjuk is.
Azután olvassa el a könyvet, ami hamarosan megjelenik a Pagony kiadó jóvoltából.
Azért egy hangoskönyvet is ki kellene adni. Azok a csodás zörejek, csobogások, kacagások... és Pogány Judit világot és sötétséget betöltő hangja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése