Hogyan lehet lejönni a Harjuról?

Fiam két variációt bemutat. Íme az első, a lépcső használata, ami élemedett korúaknak nem ajánlott. (Pedig így közelebb lenne a városközpont, de jelen körülmények miatt az egérút használatára az olvadásig várni kell.)




...és a második, amikor a lépcső mellett próbálja az ember megoldani. A fákkal érdemes vigyázni... (Én már egyszer megjártam két tele szatyorral. Ja, nem ütköztem fának, de a megoldásom nagyon hasonló volt ehhez, ami az én koromban már nem ennyire helyénvaló, de szerencsére nem volt nagy nézőközönségem. Amúgy magamban jókat kuncogtam. Hihihi...)

Hanga Laujavouri-n siel, Doma házibuliban

Hanga kb. fél óra alatt tanult meg síelni (kb. egy hónapja), felvonózni, ill. felmelegítette tavalyról, Csehországból maradt ismereteit (Köszönjük Viktor!) Borzasztóan élvezi és már a csúcs felé kacsintgat.
Hanga fel...



Hanga le I. Itt megpihen, illetve nézelődik (?).




Hanga le II.




Doma síeléséről, sajnos, nincs képes beszámoló, de mind a sífutásban (szombaton 5 km-t futottak Tamással), mind lesiklásban remekel. Már minden trükköt, figurát ellesett a többiektől, már fejen állva és guggolva is le tud csúszni. Az ugratás pedig már kihagyhatatlan.

A híres Helsinki Panaszkórus

Finn művészek találmánya a világon több helyen meghonosodott, e helyt már említett, panaszkórus. Íme egy felvétel 2006-ból. Egyben finn nyelvleckének is jó. Vannak egyetemes és helyi panaszok. Imádni fogjátok!

http://www.youtube.com/watch?v=ATXV3DzKv68

Akik szőrén ülik meg a havat...

Ez a szánkódomb 1 percre van tőlünk, gyakran jövünk ide... Azt hiszem nem meglepő, hogy ez a srácoknak maga a kánaán. Holnap -20 lesz éjjel.


Hanga kipróbálta a lékhorgászatot is, egyenlőre kevés sikerrel. De lehet, hogy csak masszírozza a jeget...?

Húsvétra készülünk...

Érdekel valakit a tűnemezelés? Itt azt is tanítják az egytemen. És ez még csak a kezdet...

100

Még száz, azaz 100 reggel ülünk asztalhoz reggelizni, hogy azután vonatra, majd repülőre szálljunk és hazarepüljünk. Ez olyan alkalom, amit érdemes megünnepelni. Éljen, éljen, éljen!
Ma Tamás vonatra száll és Helsinkibe utazik egy konferenciára. Talán tudni akarja, milyen lesz 100 nap múlva elhagyni ezt a várost...

JYVÄSKYLÄ fényei I.

Mintha csak álomban járna az ember, az ég tündérszoknya kék...

JYVÄSKYLÄ hangjai I.

Minhta csak a Balkánon járna az ember...

PETÄJÄVESI, fatemplom

Terve Dashi! Kiitos!
Thanks for the pictures.
Köszönjük a képeket!

Mi így ünnepeltük Március 15-dikét...

Hagyományteremtő Gulyás partival ünnepeltük idén március idusát. Majdnem minden vendég (kínai, görög, finn, magyar, gyerek, felnőtt) saját készítésű, papír kokárdát viselt, s mindenki degeszre ette magát gulyással, palacsintával, túrógombóccal, töltött szőlőlevéllel, czazikival (ezt hogy írják?), almáslepénnyel. Persze nem mindent én készítettem, hála a lelkes vendégseregnek... Folyt a finn sör és a narancslé. Azóta is mindenki emlegeti... Persze a póker sem maradhatott le, Tamás rövid oktatás után levezényelte a játékot, amit Santeri, finn barátunk ( a gitárnál) nyert meg. Amúgy ő segít engem egy kicsit eligazodni a finn nyelv rejtelmei között. (Ezt úgy hívják itt, hogy Each One Teach One, kétszemélyes nyelvkurzus, 2 kreditért. Elég jó találmány.)

PANNU KAKKU azaz röviden: PANNARI

Aki elmagyarázza, hogy hogyan lesz a pannu kakku-ból pannari (ez a rövödítés, becézés, mint mondjuk náluk a fagylaltból fagyi lesz,) annak sütök otthon egy egész tepsivel. Ez tehát az egyik fajta finn palacsinta, ezen kívül meg kettőt ismerünk. Van a kicsi, amit meg lehet sütni egy otthon is kapható tükörtojás sütőben, a másik pedig olyan, mint a magyar.
Ez a pannari lustábbaknak való, ugyanis nem kell ott álldigálni órákig a tűzhely mellett. Egy kicsit sűrűbb a tésztája, mint a megszokott magyar palacsintatészta. 250 fokos sütöbe kell betenni 15 percre, majd másik 15 percig 175 fokon sütni, majd reszelt almával és lekvárral megenni. 4x4 vagy 3x3 négyzetre lehet feldarabolni. Jó étvágyat!
Érdemes sütés közben bekukkantani a sütőbe, nagyon mulatságos, ahogy ilyen gyönyörű buborékok nőnek a tésztában, a gyerekek úgy nézték, mint egy izgi rajzfilmet...















Dolgom volt egy eddig ismeretlen egyetemi épületben, lélegzetelállító volt ez a folyó, a havas fák, a kacsák...

Muminológia III.

A fenti képet szintén az egyetem egyik épületének falán találtam.

Még egy linket szertnék küldeni, ez a Tamperei Mumim kiállításhoz vezet. Járjátok be a múzeumot. (Magyarul sajnos nincsen...)

Moominvalley by Tampere Art Museum

Énekes rigó fütyülést találtam, s erről eszembe jut, hogy itt is egyre többet hallani madárcsicsregést, annak ellenére, hogy megint két napig esett a hó.

Így fütyül az énekes rigó - hallgasd meg!

Haavoittunut enkeli

...avagy a A sebesült angyal (festmény). Talán néhányan tudjátok, hogy a képet 2006-ban Finnország nemzeti festményévé választották szavazás útján. 1903-ban festette Hugo Simberg.
















Ezt pedig ma találtuk az egyetemen. Érdekes megközelítés, akár szentségtörésnak is tűnhet. De az biztos, hogy érdemes volt megpróbálni. A kép(b)en Jeni, Vasia (Görögország) és Olga (Spanyolország). Hmmm, azért az erdeti talán jobb.

Kinek van kedve szavazni arról, hogy mi legyen Magyarország nemzeti festménye? Javaslatok?

Ezt hallgassátok és NÉZZÉTEK meg...

A youtube-ról egy nóta: Az Ő reggeli eleganciája.

Her Morning Elegance / Oren Lavie

Na jó, ezt is megnézhetitek.















Az úgy volt, hogy Domával gyorsasági versenyt rendeztünk, s nekem még nem tökéletes a fékezési technikám.

Textil craft OTTO 100 TS

Az egyik kedvenc tantárgyam. Eddig szőttünk, kötöttünk, horgoltunk, varrtunk. Most kezdtünk ismerkedni a textil-festés rejtelmeivel, s ami még jön: hímzés és nemezelés. A legvégen össze kell állítani egy portfóliót, amiben minden benne lesz, amit a két hónap alatt készítettünk. Íme Doma és Hanga, textilre festve. Amúgy tőlük kapom a legtöbb inspirációt.

Ez azért még nem gasztroblog

Csokoládé mousse, megpedig az első, amit valaha is készítettem. (Pontosabban a második, mert az elsőbe 2 evőkanál cukor helyett ugyanannyi sót tettem. Meg se próbáljátok elképzelni, hogy milyen íze volt...) Találtam néhány remek gasztroblogot, nektek is ajánlhatom. Íme az egyik:
CHILI & VANILIA: A (szerintem, szerényen) tökéletes csokoládé mousse

Mi így ünnepeltük a Kalevalát...

Hatalmas tömeg gyülekezett a MÄKI MATTIN játszótéren, hogy hozzálásson a hóvárépítésnek...















Így épített és ásott Doma...




















Így pedig Hanga.




















Mindketten vaslapátot ragadtak és nagyon szorgosan dolgoztak.
















Doma a végén kipróbálta milyen kényelmes fekvés esik az új hókuckóban. Láttatok már téli álmot alvó sündisznót?